Üdvözlünk a Magyar Alverna Túracimborák honlapján!

Sokan sokfélék vagyunk, más az életkorunk, sokszor eltérő az érdeklődési körünk, más a munkánk és a végzettségünk, de a hegyek iránti olthatatlan szeretet összeköt bennünket, közösséggé, csapattá formál! Ezért minden nyáron ha tehetjük, kellő ráhangolódás után otthagyjuk a város bilincseit, és útra kelünk a magashegyek felé.

S hogy miért?

Álljanak itt dr.Zsigmondy Emil mindezt legjobban kifejező sorai:

"Laikus közönség gyakran teszi fel a kérdést: Mivégre kell hát felmásznotok a hegy tetejére, életveszélynek tenni ki magatokat, mikor idelentről is éppoly jól lehet a csúcsokat csodálni? 

Jégtűivel, tornyaival olyan tud lenni egy gleccser, mintha a háborgó tenger fagyott volna jéggé egy szeszélyes pillanatban. A csodálatos sziklafalak és ormok gótikus katedrálisra emlékeztetnek. Egy-egy hegycsúcsról olyan kilátás esik, mely fenségében, nagyszerűségében semmihez sem fogható. Ám nem egyedül e természeti csodák vonzása az, ami bennünket a kitaposott utakról letérít. Másik nagy hajtóerő a nehézségek lekűzdésén érzett ujjongó öröm." 

Hát ezért!... meg aztán azért is, mert

"Viele Wege führen zu Gott, einer űber die Berge."

Sok út vezet az Istenhez, egyik a hegyeken át.

Már a zsoltáros is így kiáltott "Szemeimet a hegyekre emelem: honnan jön az én segítségem?Az én segítségem az Úrtól van, aki alkotta az eget és a földet" (Zsolt.121, 1-2)

És bemutatkozásunkhoz végül egy harmadik idézet a hegyek szerelmesétől báró Eötvös Lorándtól:

"Turista az ki útra kel azért, mert foglalkozásának egyformasága, gondjainak sokasága közepett álmaiban feltűnik előtte egy olyabn szebb világ, melyben zöldebb a fű, kékebb az ég, magasabbak a hegyek, szebbek vagy különösebbek a házak, barátságosabbak az emberek, s a ki ez álomkép eredetijét fáradságtól vissza nem riadva keresi - keresi, s mert hiszen e földön élünk, talán soha meg nem találja, de azért jó kedvét el nem veszti, hiszen örömét épen ez a keresés teszi."

Szóval mindezekért!